Hosszúmező (románul Câmpulung la Tisa) község Romániában. Hosszúmező község Máramaros nyugati felében, a Tisza bal partján hosszan nyúló teraszos völgyben fekszik. Északról a község területét jelenleg a Tisza határolja, amely határt képez Románia és Kárpátalja között. A krónikák arról tudósítanak, hogy a sorozatos árvizek miatt a község története folyamán többször is áttelepült, a Tisza feletti magasabb terasz jellegű dombvonulatra költözött. Eredetileg a falu mai peremén, a református templom körül települt. A település első említése 1329-ben Hosszume¬zeu formában történik, amikor is Károly Róbert a négy koronavárosnak olyan fontos kiváltságokat ad, mint a szabad költözködés és elöljáró-választás jogát, a főispán hatósága alól való mentességet. A 19. század közepén ugyan elveszítette városi rangját, de polgárosodását jótékonyan befolyásolta Máramarossziget közelsége. Nem maradt nyoma népviseletnek, helyi népszokásoknak, sajátos nyelvjárásnak. Gazdaságában jelentőséget nyert a zöldség, különösen a káposzta termesztése. Itt tenyésztették ki a máramarosi borzderes szarvasmarhafajtát.

Hosszúmező község nevezetességei a Református temploma amely az 1227 és 1336 között épült, román–kora gótikus stílusú. Égszínkékre festett deszkamennyezetét 1798-ban készítették. Az ortodox (egykor görög katolikus) templom 1700 előtt, a római katolikus templom 1911-ben épült.