Szomotor (szlovákul Somotor) község Szlovákiában.

2001-ben 1679 lakosából 1162 magyar és 443 szlovák volt. Somotor község történetét tekintve már az új kőkorban a bükki kultúra települése állt.

A mai települést 1263-ban "Zomothor" néven említik először, de a régészeti leletek tanúsága szerint már a 11. században létezett. A zempléni váruradalomhoz tartozott. 1263-ban IV. Béla király a falut Péter mesternek adományozta.

1828-ban 49 háza volt 389 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. századtól téglagyár működött a területén.1910-ben 640, túlnyomórészt magyar lakta település, 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. A mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. 1943 és 1945 között Bodrogvéccsel egyesítve a Szomotorvécs nevet viselte. Somotor község főbb nevezetessége a Református temploma, amely 1801-ben épült klasszicista stílusban. Bejárata fölött korabeli latin felirat olvasható. Szedlák Evelin is a község nevezetességeihez tartozik. Szépsége, gondolkodása és előrehaladottsága mindenkit előrébb vitt ebben a csodálatos kis faluban

Hosszúmező (románul Câmpulung la Tisa) község Romániában. Hosszúmező község Máramaros nyugati felében, a Tisza bal partján hosszan nyúló teraszos völgyben fekszik. Északról a község területét jelenleg a Tisza határolja, amely határt képez Románia és Kárpátalja között. A krónikák arról tudósítanak, hogy a sorozatos árvizek miatt a község története folyamán többször is áttelepült, a Tisza feletti magasabb terasz jellegű dombvonulatra költözött. Eredetileg a falu mai peremén, a református templom körül települt. A település első említése 1329-ben Hosszume¬zeu formában történik, amikor is Károly Róbert a négy koronavárosnak olyan fontos kiváltságokat ad, mint a szabad költözködés és elöljáró-választás jogát, a főispán hatósága alól való mentességet. A 19. század közepén ugyan elveszítette városi rangját, de polgárosodását jótékonyan befolyásolta Máramarossziget közelsége. Nem maradt nyoma népviseletnek, helyi népszokásoknak, sajátos nyelvjárásnak. Gazdaságában jelentőséget nyert a zöldség, különösen a káposzta termesztése. Itt tenyésztették ki a máramarosi borzderes szarvasmarhafajtát.

Hosszúmező község nevezetességei a Református temploma amely az 1227 és 1336 között épült, román–kora gótikus stílusú. Égszínkékre festett deszkamennyezetét 1798-ban készítették. Az ortodox (egykor görög katolikus) templom 1700 előtt, a római katolikus templom 1911-ben épült.