Ma 2012. február 22. szerda , Gerzson napja van.

Polgármesteri köszöntő

Radó Béla Mezőzombor polgármestere

Tisztelt Látogató!

Nagy öröm számomra, hogy a világhálón találkozhatunk, és ezúton köszönthetek minden kedves látogatót  Mezőzombor község honlapján. Településünk Hegyalja legdélebbi részén a borvidék kapujában Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található.

Internetes oldalaink összeállításával nem titkolt célunk, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék, csodálatos természeti környezetében elhelyezkedő községünk iránt felkeltsük az érdeklődést.

Szándékaink szerint sokrétű információt kívánunk nyújtani mindazoknak, akik felkeresik a honlapot. Célunk elsősorban településünk bemutatása, amely magába foglalja a település történetének, hagyományainak, nevezetességeinknek és sajátos adottságainak bemutatását.

Ugyanakkor szeretnénk megfelelni a közérdeklődésre számot tartó információk megismerhetősége iránt támasztott igényeknek is. Megtalálhatók itt Mezőzombor Község Önkormányzatának működésére vonatkozó adatok, Képviselő-testületi döntések, hírek, hirdetmények.

Betekintést engedünk a közösségünk életét színesítő rendezvényekbe. Megismerhetik mindazokat a lehetőségeket, melyeket a település nyújtani tud a letelepülni vágyóknak, akár az itt vállalkozni szándékozóknak, akár azoknak, akik kellemes kikapcsolódást, pihenést keresnek nálunk.

Bízom abban, hogy honlapunk hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklődök mindig a legaktuálisabb képet kapják községünkről.

Jó böngészést kívánok minden kedves érdeklődőnek.

 

Tisztelettel:

Radó Béla

polgármester

 

Mezőzombor térképe


Nagyobb térképre váltás
 

Településünk története

Mezőzombor Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, a Zempléni-hegység déli lábaihoz közel elhelyezkedő község, Szerencstől keletre, Tokaj-Hegyalján.
Fontos vasúthálózati pont, ahol Szerencs-Sátoraljaújhely és a Szerencs-Nyíregyháza vasútvonalak ágaznak el. A hozzá legközelebb fekvő város Szerencs, amelynek a községtől való távolsága közúton és vasúton egyaránt 4 km. A község tömegközlekedési kapcsolatit Szerenccsel és Miskolccal sűrű személyvonat-forgalom biztosítja.
A település nevét a történelmi feljegyzések 1298-ban említik először, amit Lehel fia Sumbor nevéből származtatnak. A község urai a történelem folyamán gyakran változtak, számos pereskedés ismert a megye nemesei között a községért. A számos kúriával és szőlőbirtokkal rendelkező falu birtokosai között 1593-ban szerepel először a Rákócziak neve. 1665-ben Mezőzombor II. Lipót császár különféle szabadalmi jogokkal ruházta fel, ám később fejlődése megtorpant. Az egyházak szerepe mindig fontos volt a falu életében. Az Árpádok korában főesperesség volt itt. A községben megtalálható a református, a görög katolikus és a római katolikus templom is.
A község lakóinak száma 2608 fő. A községben 1 házorvos rendel, 1 általános iskola és 1 napközi otthonos óvoda, családsegítő-és gyermekjóléti szolgálat valamint idősek klubja működik. A településen 20 km hosszú vízvezeték-hálózat üzemel, megvalósult a szennyvízcsatorna beruházás is. Megépítésre került a vezetékes gázhálózat is.
A községben a szervezett kommunális szilárd hulladékgyűjtés megoldott.
Mezőzomboron 53 egyéni vállalkozó folytat különféle típusú gazdasági tevékenységet.
A település legjelentősebb gazdasági szervezete a Disznókő Szőlőbirtok és Pincészeti Rt.

A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezetnek is van a településen helyi kirendeltsége.
Az agrárfoglalkozású népesség aránya 5-6 %.
A község híres műemlék jellegű épülete a Patay, vagy más néven a Sárga borház a 37-es főút mentén, a falu határában. Ma étterem működik benne.
A település nevezetessége a Bortó, mely forrásvízből táplálkozó mesterséges tó. Környezetében színvonalas panzió, faházak és strand, vendéglő várja az érdeklődőket. A település 2002-ben a világörökség részévé vált Tokaj-Hegyalja világörökségi diplomájának elnyerésével.
Idegenforgalmi szempontból jelentős a Sós-Borház Panzió is, mely a település külterületi részén, a 37-es Főút mellett található.
 

Képviselő-testület

A képviselő-testület tagjai:

Radó Béla - polgármester
Csatlós Csaba - alpolgármester
Balogh András - képviselő
Fercsák  András - képviselő
Gál István - képviselő
Kiss Péterné - képviselő
Kókai Sándor - képviselő


Képviselő-testület bizottságai:

 

 

Pénzügyi Bizottság: 3 fő

 

Elnöke: Kiss Péterné

Tagjai: Fercsák András

Körtvélyesi Barnáné

 

Ügyrendi Bizottság: 3 fő

 

Elnöke: Fercsák András

Tagjai: Kiss Péterné

Gál István

 

Szociális Bizottság: 3 fő

 

Elnöke: Kókai Sándor

Tagjai: Balogh András

Gánóczi Istvánné

 

Közérdekű adatok

 

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4

Mezőzombor község Önkormányzata

1/2010. (I.28.) sz. rendelete

 

Hosszúmező

Hosszúmező (románul Câmpulung la Tisa) község Romániában. Hosszúmező község Máramaros nyugati felében, a Tisza bal partján hosszan nyúló teraszos völgyben fekszik. Északról a község területét jelenleg a Tisza határolja, amely határt képez Románia és Kárpátalja között. A krónikák arról tudósítanak, hogy a sorozatos árvizek miatt a község története folyamán többször is áttelepült, a Tisza feletti magasabb terasz jellegű dombvonulatra költözött. Eredetileg a falu mai peremén, a református templom körül települt. A település első említése 1329-ben Hosszume¬zeu formában történik, amikor is Károly Róbert a négy koronavárosnak olyan fontos kiváltságokat ad, mint a szabad költözködés és elöljáró-választás jogát, a főispán hatósága alól való mentességet. A 19. század közepén ugyan elveszítette városi rangját, de polgárosodását jótékonyan befolyásolta Máramarossziget közelsége. Nem maradt nyoma népviseletnek, helyi népszokásoknak, sajátos nyelvjárásnak. Gazdaságában jelentőséget nyert a zöldség, különösen a káposzta termesztése. Itt tenyésztették ki a máramarosi borzderes szarvasmarhafajtát.

Hosszúmező község nevezetességei a Református temploma amely az 1227 és 1336 között épült, román–kora gótikus stílusú. Égszínkékre festett deszkamennyezetét 1798-ban készítették. Az ortodox (egykor görög katolikus) templom 1700 előtt, a római katolikus templom 1911-ben épült.

 

Somotor

Szomotor (szlovákul Somotor) község Szlovákiában.

2001-ben 1679 lakosából 1162 magyar és 443 szlovák volt. Somotor község történetét tekintve már az új kőkorban a bükki kultúra települése állt.

A mai települést 1263-ban "Zomothor" néven említik először, de a régészeti leletek tanúsága szerint már a 11. században létezett. A zempléni váruradalomhoz tartozott. 1263-ban IV. Béla király a falut Péter mesternek adományozta.

1828-ban 49 háza volt 389 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. századtól téglagyár működött a területén.1910-ben 640, túlnyomórészt magyar lakta település, 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. A mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. 1943 és 1945 között Bodrogvéccsel egyesítve a Szomotorvécs nevet viselte. Somotor község főbb nevezetessége a Református temploma, amely 1801-ben épült klasszicista stílusban. Bejárata fölött korabeli latin felirat olvasható. Szedlák Evelin is a község nevezetességeihez tartozik. Szépsége, gondolkodása és előrehaladottsága mindenkit előrébb vitt ebben a csodálatos kis faluban

 

Mezőzombor önkormányzatának a 2008-ban aláírt testvér települési szerződés alapján testvértelepülése lett a szlovákiai Szomotor és a romániai Hosszúmező. A települések megállapodtak abban, hogy lehetőségeik szerint együttműködnek a gazdaság, kultúra és sport területén.

Engedjék meg, hogy bemutassam a települések történetét.

 
Nyomtatványok

A nyomtatványok letöltéséhez klikkeljen a képre!

Tetszési index
Értékelje a honlapunkat!
 
Látogatottság
34885
MaMa107
TegnapTegnap120
A hétenA héten345
A hónapbanA hónapban2109
ÖsszesenÖsszesen34885
Testvértelepülések
Oldalainkat 2 vendég böngészi

Fejlesztések az Európai Unió támogatásával