Polgármesteri köszöntőTisztelt Látogató!
Nagy öröm számomra, hogy a világhálón találkozhatunk, és ezúton köszönthetek minden kedves látogatót Mezőzombor község honlapján. Településünk Hegyalja legdélebbi részén a borvidék kapujában Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Internetes oldalaink összeállításával nem titkolt célunk, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék, csodálatos természeti környezetében elhelyezkedő községünk iránt felkeltsük az érdeklődést. Szándékaink szerint sokrétű információt kívánunk nyújtani mindazoknak, akik felkeresik a honlapot. Célunk elsősorban településünk bemutatása, amely magába foglalja a település történetének, hagyományainak, nevezetességeinknek és sajátos adottságainak bemutatását. Ugyanakkor szeretnénk megfelelni a közérdeklődésre számot tartó információk megismerhetősége iránt támasztott igényeknek is. Megtalálhatók itt Mezőzombor Község Önkormányzatának működésére vonatkozó adatok, Képviselő-testületi döntések, hírek, hirdetmények. Betekintést engedünk a közösségünk életét színesítő rendezvényekbe. Megismerhetik mindazokat a lehetőségeket, melyeket a település nyújtani tud a letelepülni vágyóknak, akár az itt vállalkozni szándékozóknak, akár azoknak, akik kellemes kikapcsolódást, pihenést keresnek nálunk. Bízom abban, hogy honlapunk hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklődök mindig a legaktuálisabb képet kapják községünkről. Jó böngészést kívánok minden kedves érdeklődőnek.
Tisztelettel: Radó Béla polgármester Településünk történeteMezőzombor Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, a Zempléni-hegység déli lábaihoz közel elhelyezkedő község, Szerencstől keletre, Tokaj-Hegyalján.
Fontos vasúthálózati pont, ahol Szerencs-Sátoraljaújhely és a Szerencs-Nyíregyháza vasútvonalak ágaznak el. A hozzá legközelebb fekvő város Szerencs, amelynek a községtől való távolsága közúton és vasúton egyaránt 4 km. A község tömegközlekedési kapcsolatit Szerenccsel és Miskolccal sűrű személyvonat-forgalom biztosítja. A település nevét a történelmi feljegyzések 1298-ban említik először, amit Lehel fia Sumbor nevéből származtatnak. A község urai a történelem folyamán gyakran változtak, számos pereskedés ismert a megye nemesei között a községért. A számos kúriával és szőlőbirtokkal rendelkező falu birtokosai között 1593-ban szerepel először a Rákócziak neve. 1665-ben Mezőzombor II. Lipót császár különféle szabadalmi jogokkal ruházta fel, ám később fejlődése megtorpant. Az egyházak szerepe mindig fontos volt a falu életében. Az Árpádok korában főesperesség volt itt. A községben megtalálható a református, a görög katolikus és a római katolikus templom is. A község lakóinak száma 2608 fő. A községben 1 házorvos rendel, 1 általános iskola és 1 napközi otthonos óvoda, családsegítő-és gyermekjóléti szolgálat valamint idősek klubja működik. A településen 20 km hosszú vízvezeték-hálózat üzemel, megvalósult a szennyvízcsatorna beruházás is. Megépítésre került a vezetékes gázhálózat is. A községben a szervezett kommunális szilárd hulladékgyűjtés megoldott. Mezőzomboron 53 egyéni vállalkozó folytat különféle típusú gazdasági tevékenységet. A település legjelentősebb gazdasági szervezete a Disznókő Szőlőbirtok és Pincészeti Rt. A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezetnek is van a településen helyi kirendeltsége. Az agrárfoglalkozású népesség aránya 5-6 %. A község híres műemlék jellegű épülete a Patay, vagy más néven a Sárga borház a 37-es főút mentén, a falu határában. Ma étterem működik benne. A település nevezetessége a Bortó, mely forrásvízből táplálkozó mesterséges tó. Környezetében színvonalas panzió, faházak és strand, vendéglő várja az érdeklődőket. A település 2002-ben a világörökség részévé vált Tokaj-Hegyalja világörökségi diplomájának elnyerésével. Idegenforgalmi szempontból jelentős a Sós-Borház Panzió is, mely a település külterületi részén, a 37-es Főút mellett található. Képviselő-testületRadó Béla - polgármester
Pénzügyi Bizottság: 3 fő
Elnöke: Kiss Péterné Tagjai: Fercsák András Körtvélyesi Barnáné
Ügyrendi Bizottság: 3 fő
Elnöke: Fercsák András Tagjai: Kiss Péterné Gál István
Szociális Bizottság: 3 fő
Elnöke: Kókai Sándor Tagjai: Balogh András Gánóczi Istvánné Közérdekű adatok
Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4
Mezőzombor község Önkormányzata 1/2010. (I.28.) sz. rendelete Hosszúmező
Hosszúmező község nevezetességei a Református temploma amely az 1227 és 1336 között épült, román–kora gótikus stílusú. Égszínkékre festett deszkamennyezetét 1798-ban készítették. Az ortodox (egykor görög katolikus) templom 1700 előtt, a római katolikus templom 1911-ben épült. Somotor
2001-ben 1679 lakosából 1162 magyar és 443 szlovák volt. Somotor község történetét tekintve már az új kőkorban a bükki kultúra települése állt. A mai települést 1263-ban "Zomothor" néven említik először, de a régészeti leletek tanúsága szerint már a 11. században létezett. A zempléni váruradalomhoz tartozott. 1263-ban IV. Béla király a falut Péter mesternek adományozta. 1828-ban 49 háza volt 389 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. századtól téglagyár működött a területén.1910-ben 640, túlnyomórészt magyar lakta település, 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. A mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. 1943 és 1945 között Bodrogvéccsel egyesítve a Szomotorvécs nevet viselte. Somotor község főbb nevezetessége a Református temploma, amely 1801-ben épült klasszicista stílusban. Bejárata fölött korabeli latin felirat olvasható. Szedlák Evelin is a község nevezetességeihez tartozik. Szépsége, gondolkodása és előrehaladottsága mindenkit előrébb vitt ebben a csodálatos kis faluban Mezőzombor önkormányzatának a 2008-ban aláírt testvér települési szerződés alapján testvértelepülése lett a szlovákiai Szomotor és a romániai Hosszúmező. A települések megállapodtak abban, hogy lehetőségeik szerint együttműködnek a gazdaság, kultúra és sport területén. Engedjék meg, hogy bemutassam a települések történetét. |
Ma 2012. február 22. szerda , Gerzson napja van.








