„Aludjatok, ti áldott hőseink, pihenj te néma hadsereg! Ringasson békén a távoli rög, s ne bántson könny, mely értetek pereg. Aludjatok csak Don menti holtak, folyó mentén szunnyadó bakák, Aludjatok csak, néma szent hadak, pihenni édes, pihenni jó, S nyugtasson a Donnak zúgása, mint a Tisza folyó.”

68 éve, 1943. január 12-én indult meg a doni áttörés , a második világháborúnak a magyarok számára egyik legtöbb áldozatot követelő csatája.

Az értelmetlen áldozatokra emlékeztek ma, 2011. január 14-én  az elesett katonák családtagjai és az emlékezők  a Polgármesteri Hivatal dísztermében.

Az emlékműsorban részt vettek az általános iskola tanulói, a Balassi Népdalkör Nagy Attila karnagy vezetésével. Ezt követően Radó Béla polgármester mondott ünnepi beszédet, melyben kiemelte:

……Hihetetlen áldozat a magyar néptől. Értelmetlen, eredménytelen, céltalan pusztulás. A harcokban a csapatok emberfeletti hősiességről tettek tanulságot, lőszer, élelem és fegyver nélkül.
- Miért olyan szörnyű nekünk, magyaroknak ez a néhány nap, néhány hét? Azért is, mert sok-sok éven keresztül nem lehetett beszélni róla. Akik a Donnál életüket áldozták a magyar hazáért, azok a politikai rendszer, sőt az akkori történelemtudomány szemében is fasiszta gazemberek lettek. Holott mindannyian tudjuk, hogy a halott katona már nem ellenség. Népe számára pedig akkor is hősi halott, ha értelmetlenül, a Donnál harcolt. Családja számára pedig elvesztett édesapa, gyermek vagy testvér, kinek a sírjára nem tudunk egy szál virágot tenni.
A beszédet követően az emlékezők elhelyezték koszorúikat a Béke parkban az  emlékműnél.

Az Önkormányzat, az intézmények és a hozzátartozók képviselői  rótták le kegyeletüket az emlékezés virágaival , majd a kegyelet mécseseit helyezték el a jelenlévők az emlékmű talapzatánál.

A  Szózat eléneklését követően felhangzott a katonák számára jól ismert katonadal tárogatón.